Central European Papers 2013, 1(2):23-28 | DOI: 10.25142/cep.2013.013

The Historically Changing Role of Port Rijeka in the Hungarian Context (1719-1941), with a Special View on Trieste

Lóránt BALI
Vállalatökonómai és Vidékfejlesztési Tanszék, Georgikon Kar, Pannon Egyetem, Department for Corporate Economy and Regional Development, Faculty of Georgikon, University of Pannonia, Deák Ferenc utca, 16, 8360 Keszthely, Hungary, balilori@georgikon.hu

From 1779 until the period between the two World Wars Rijeka had a long way of history. Several times prevented by Austrian imperial interests against Trieste but with strong support from Hungary a major port even with European scale could have been constructed by the end of the 19th century that successfully served the Hungarian imperial interests, and became a Hungarian sea exit. The peculiar public law relations did not constitute an obstacle to economic development. However, the great power rivalries sealed the fate of Rijeka. It became loser of the period between the two World Wars. The city's fate was resolved after the Second World War, when it returned to the South Slav state.

Keywords: Hungary, Rijeka (Fiume), dualism, Rijeka (Fiume) - Trieste dichotomy

Zveřejněno: 1. září 2013  Zobrazit citaci

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
BALI L. The Historically Changing Role of Port Rijeka in the Hungarian Context (1719-1941), with a Special View on Trieste. Central European Papers. 2013;1(2):23-28. doi: 10.25142/cep.2013.013.
Sdílet...
Stáhnout citaci
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Zobrazit celý článek

    Reference

    1. Aladár FEST, Rijeka és Magyarország, Budapest 1920.
    2. Albert PÉCSI, Havass Rezső emlékezete, in: Földrajzi Közlemények 55, 1927, 5, 81-83.
    3. Árpád HORNYÁK, Magyar-Jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918-1927, Pécs 2004.
    4. Béla GONDA, A Magyar Tengerészet és a Rijekai Kikötő, Budapest 1906.
    5. Bogdan KRIZMAN, Italija u politici kralja Alexandra i kneza Pavla (1918-1941), in: Časopis za suvremenu povijest, 1, 1975, 77-86.
    6. Edit LŐRINCZNÉ BENCZE, Trianon és Magyarország déli határrégiói, in. Közép-Európai Közlemények 3, 2010, 4, 69-76.
    7. Gábor FEJÉR, Rijeka (Rijeka) közel 250 éves szerepe Magyarország külkereskedelmében, in: Földrajzi Közlemények 133, 2009, 2, 147-157.
    8. László GULYÁS - Lóránt BALI, The Rijeka Question 1918-1920, in: ÖT KONTINENS, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék tudományos közleményei, Budapest 2012, 143-151.
    9. László GULYÁS, A Horthy-korszak külpolitikája 1. Az első évek 1919-1924, Máriabesenyő 2012.
    10. László GULYÁS, Küzdelem a Kárpát-medencéért. Kárpátia. Stúdió Budapest 2012.
    11. Norbert PAP, A magyar-olasz kapcsolatok földrajzi dimenziói, in: Földrajzi Értesítő 61, 2007, 3-4, 303-332.
    12. Rezső HAVASS, Magyarország és a Balkán (Szerbia, Bulgária, Románia) Gazdaságpolitikai tanulmány, in: Földrajzi Közlemények 41, 1913, 4-6, 153-199.
    13. Simonné P. PALLOS, Leghőbb vágyam Fiuméba kerülni … Magyar iskolák Fiuméban, Kaposvár 2012.
    14. Tamás László VIZI, Illíria a francia nagyhatalmi politikában a 19. század elején, in. Közép-Európai Közlemények 13, 2011, 2, 7-20.
    15. Zoltán HAJDÚ, Rijeka (Rijeka) kérdéséről, in: Norbert PAP (ed.), A Balatontól az Adriáig, Pécs 2006, 103-110.

    Tento článek je publikován v režimu tzv. otevřeného přístupu k vědeckým informacím (Open Access), který je distribuován pod licencí Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), která umožňuje distribuci, reprodukci a změny, pokud je původní dílo řádně ocitováno. Není povolena distribuce, reprodukce nebo změna, která není v souladu s podmínkami této licence.


    Zpět na obsah